Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.


A blogon Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos történetét olvashatjátok.

„Nessie eléri a felnőttkort, és beleszeret Jake-be. Hogy hogyan bontakozik ki a szerelmük? Itt megtudhatjátok.”

/Aby/



„A szívedet a kezembe helyezted, és én cserébe a sajátom nyújtom neked.”

/Full Moon/

„Elveszve egymásban nem is érzékelték, hogy a kis gyertyák sorra kialszanak, és már csak a telihold fénye ragyog le rájuk.”

/Full Moon/



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



2011. február 28., hétfő

Novella - Mézédes reggel



Sziasztok!


Először is nagyon köszönöm a sok komit, szerintem ilyen sok ilyen rövid idő alatt még sose jött össze. :) Úgyhogy jön is a következő novella, ahogy ígértem. Ezt a szösszenetet Henciinek ajánlom, ugyanis ő adta az alapötletet. :) Előre szólok, hogy 18-as karikás. :D

Másodszor: olyan sok jó ötletet írtatok, hogy most 3 új kiegészítőnovella van születőben a fejemben --> 2 új generációs, és egy Nessie-Jake. Próbálom őket gyorsan megírni, amennyire időm engedi. :)


Még mindig várom a jelentkezőket, akiket érdekelne a Full Moon nyomtatott verziója. Eddig a következők jeleztek felém: Aby, Atyus, Judit, ewoO, Delia, Hencii, Bree Swan.
De még bőven lehet jelentkezni; itt is komiban, vagy mailben, vagy face-en, vagy Chat-en, bárhol.


A Vérvörös Szerelmet mindenki olvasta már? Twilightos, és annak is úgy szeretném már feltenni a következő részét, de nincs meg a komihatár... :(


Na, jó, nem is húzom tovább az időt. Még annyit, hogy ehhez is várom a véleményeteket, habár most nem tudok semmi újat beígérni. Csak annyit, hogy ha nagyon fellelkesítetek, akkor tuti, hogy bepörgök és nagyon hamar megírom a kis novellákat. :)

Jó olvasást!





Mézédes reggel



A melengető, orrot csiklandozó napsugár fényesen ragyogott be a nyitott ablakon, hogy véget vessen a békésen szendergő nő édes álmának. Nessie halkan, szinte észrevétlenül tért vissza a valóságba; érezte maga mellett férje forró, kemény testét, hallotta a lélegzetvétele egyenletes, nyugodt zaját. De semmi mást…

Egy pillanat alatt pattantak fel szemhéjai, ahogy a megszokott hangok hiánya eljutott a tudatáig. A fény már csak a szoba felét világítja közvetlenül meg, úgyhogy késő délelőttre jár – futott át az agyán. A gyerekeknek már fel kellett volna ébreszteniük őket.

Már pattant volna ki az ágyból, hogy utánajárjon, miben sántikálnak vásott kölykei ilyen csendesen, mikor eszébe jutott Rosalie előző esti látogatása.
A szőke nő váratlanul toppant be hozzájuk, hogy elvinné E.J.-t és Sarah-t egy napra, mert rájött a „babázhatnék”. Mindezt olyan cinkos mosollyal adta elő nekik, hogy Nessie teljesen biztos volt benne, Jake keze is benne van a dologban. De nem tiltakozott.

Visszacsukta szemeit, majd ujjaival lassan araszolgatva a selymes lepedőn, megkereste férje kezét. Mikor megérezte a bőrt a bőre alatt, elégedetten felsóhajtott. Végigfuttatta kezét a férfi izmos karján, megcirógatta a vállát, a nyakát, a mellkasát.
Jacob légzése megváltozott – kilépett az álomvilágból. Morogva fészkelődött kicsit, majd a nő kezéért nyúlt.
- Jó reggelt, Drágám! – A hangja alvástól érdes volt még, ami életre hívta a pillangókat Nessie hasában.
- Jó reggelt! – búgta vissza neki, miközben a karjai közé fészkelte magát.

Pár percig kiélvezték a csendes nyugalmat, ami körülvette őket, aztán Renesmee a férfi nyakához bújt, és mélyen beszívta sós, meleg illatát.
Röviden megcsókolta a nyaka rézszínű bőrét, majd hívogató ajkaira hajolt. Meglassulva, forrón csókolták egymást – semmit nem akartak elkapkodni.
Közben a nő keze felfedezőútra indult férje testén. Bejárta izmos karját, selymes mellkasát, a kemény kockákat a hasán. Ahogy lejjebb ért, kitapintotta ágaskodó, tettre kész férfiasságát. Köré zárta ujjait, és lassú, álmos kényeztetésbe kezdett.
Néhány édes pillanat után Jake belemorgott a szájába, aztán hirtelen maga alá fordította.
Már készült volna elmerülni hívogató ölelésében, de Nessie megállította.

- Ugye nem gondolod komolyan, hogy az ágyban fogjuk csinálni? – mosolygott rá kacéran. – Miénk az egész ház, használjuk ki!
A férfi sötétbarna szeme megvillant.
- Hol szeretnéd? – faggatta feleségét, miközben csókolgatni kezdte hófehér testét.

Renesmee néhány izgató érintés után eltolta magától, kipattant az ágyból, és a férfi kezét megragadva, a konyha felé húzta őt. Gyors mozdulattal a hűvös márványpultra térdelt, és hátrálva, incselkedve hívta maga után Jacobot.
A férfi megbűvölve követte.
Nessie-t hamar megállította a fal, Jake pedig ragadozó nagyvadként vetette rá magát. Megcsókolta az állát, megszívta nyaka bársonyos bőrét, ajkai eljátszottak a rózsaszín mellbimbókkal, nyelvével forró csíkot húzott lapos hasán, míg végül elért nőiessége oltárához.
Érzékeit teljesen beterítette Renesmee; a testéből áradó bódító illat, a száját elhagyó vágyakozó nyögések, a hajába markoló puha ujjak, selymes bőrének íze az ajkai alatt. Képtelen volt betelni vele – még ennyi év után is fékezhetetlen tüzet gyújtott a testében és a lelkében.

Pár mély, mindent felemésztő érintés után Nessie erősebben megragadta a haját és felhúzta a fejét, hogy újabb csókban forrhassanak össze.
Miközben nyelvük vadul táncolt egymással, Jake gyötrően lassan merült el benne. Majd nem mozdult többet, csak élvezte, ahogy a nő teljesen körülfonja.
Renesmee vágyakozva, testében növekvő feszültséggel várta a következő lökést, de a férfi nem kegyelmezett. Csak kínzott.
Nessie végül megelégelte a mozdulatlanságot, és egy vad rántással maga alá fordította Jacobot.
A férfi nem lepődött meg – épp az volt a célja, hogy próbára tegye a türelmét.

A nő pár heves, gyors mozdulattal elérte a beteljesülést.
Mikor tudata kitisztult az örvénylő robbanás után, gonosz terv fogant meg a fejében – ahogy folytatta a mozgást, kezével kitapogatta a mézesbödönt. Leemelte a tetejét és a csurgató segítségével végigfolyatta az aranysárga, ragadós nedűt Jake felsőtestén. Rézszínű bőrén elsötétülve ragyogtak az átlátszó cseppek.
Aztán Renesmee odahajolt, és lassan, kiélvezve a bőre fűszeres ízével keveredő méz édes zamatát, lenyalogatta róla. Mikor végzett, megcsókolta a férfi telt száját.
Jacob elbódult a mennyei aromától – felesége ajka olyan ízű volt, mint az istenek örök életet adó eledele.

A kecses, meleg női test olyan ingerlően simult hozzá, hogy elég volt pár perc, hogy átlépje a gyönyör kapuját. Ahogy Nessie megérezte magában a beteljesült lüktetést, követte őt a mámor végtelen örvényébe.
Zihálva borult rá az izmos, ragadós mellkasra.
- Ugye tudod, hogy most meg kell fürdenem – szidta meg játékosan a férfi, miközben végigsimított vörös, összekócolódott haján.
- Igen, tudom – válaszolta Renesmee búgó hangon. – Többek között ezért is csináltam – mosolygott elégedetten.

Jacob, magával húzva Nessie-t, felkelt a pultról, és az ölében tartva elindult a fürdőszoba felé.
- Azt hiszem, megint terhes vagyok – súgta a nő a fülébe, majd a vállára hajtotta a fejét. – Kívánom a mézet… főleg a mellkasodról.











_@/"

2011. február 27., vasárnap

Novella - Nagymama



Sziasztok!


Meghoztam az újabb (idei első) kiegészítő novellát. Ez most csak egy picinyke szösszenet, egy apró jelenet, amit Aby Bleeding Cometje ihletett. :)

Remélem, hogy ez a picinység is elnyeri a tetszéseteket.

Nagyon várom a véleményeket is, főleg azért, mert kész a következő (és talán utolsó) kiegészítő novella is, és csak akkor teszem fel, ha összejön 10 komment. Akkor viszont rögtön. Szóval érdemes véleményt nyilvánítani! :) A novella címe Mézédes reggel lesz. Azt hiszem, ez sokat elárul.


Közben a főblogon van ám egy újdonság, a Vérvörös Szerelem, ami egy szintén Twilightos mini-regény. Akit érdekel, kukkantson át!


És mivel elfogytak az általam tervezett kiegészítő novellák, várok még ehhez a kis irományhoz ötleteket, vagy kéréseket, ha van valakinek valami, amit szívesen olvasna még Nessie és Jake-kel kapcsolatban.
Valamint egy körkérdésem van még: érdekelne valakit a Full Moon nyomtatott, kötött verzióban? Én magamnak (és Abynek) mindenképp fogok köttetni, mihelyst újra le lesz javítva az egész, és érdekelne, hogy van-e rá igény, és ha igen, mekkora, mert akkor elkezdek gondolkodni a lehetőségeken, hogy hogy és mint lehetne megcsinálni egy FM kötetet.


Jó olvasást a novellácskához! :)





Nagymama


„Ha átváltoztatom Bellát, akkor elveszem tőle az esélyt egy normális életre, gyerekekkel és családdal. Az unokái sosem fogják nagymamának szólítani, és sosem öregedhet meg békességben.”

/Abigel – Bleeding comet; 3/1./



A fiatal pár és a vörös hajú kislány kézen fogva sétáltak Seattle egyik bevásárlóutcáján. Sorra nézegették a kirakatokat, hátha találnak valami kedvükre valót.
A barna hajú nő azon gondolkodott, hogy fogadott nővére vajon mennyire fog megsértődni, ha hazaállít egy újabb „egyszerű” farmerrel, ahelyett, hogy hordaná az általa vásárolt, legújabb divat szerint készített ruhakölteményeket. Ráadásul Sarah-t is meg akarta lepni valami szolidabb összeállítással, hogy könnyebben beolvadhasson a normális gyerekek közé. Már ha normálisnak lehet mondani azokat, akikkel unokái leggyakrabban játszottak – a törzs gyermekeit.

Bella lepillantott a vörös hajú, alacsony kislányra, és a mosolyából rájött, hogy elrontotta – mivel egymás kezét fogták, Sarah hallhatta a gondolatait, és odalett a meglepetés.
- Nagyi, ne aggódj! Majd valahogy leszereljük Alice-t – mondta neki mosolyogva.

Edward felkapta a fejét a mondatra. Emlékezett még egykori félelmeire – mielőtt átváltoztatta Bellát, ez volt a legfőbb ellenérv számára: hogy nem lehet családja… az unokái sosem fogják nagymamának szólítani.
Lelke egyetlen pillanat alatt felmelegedett, ahogy elnézte feleségét és ezt a kicsi lányt, aki örökölte az ő hajszínét és valamilyen formában a képességét. De előle még Bella sem védekezhetett; különös keveredése a géneknek.

- Halkabban, Sarah! – figyelmeztette nagyanyja játékosan a kislányt. – Azt még el tudjuk hitetni, hogy a szüleid vagyunk, de hogy nagyszülők… Nem vagyunk még olyan öregek – mosolyodott el, majd férjére nézett. – Vagyis… te már elég idős vagy hozzá – nevetett fel, miközben tovább folytatták sétájukat.

Bella, rövid koncentrálás után, megnyitotta az elméjét Edwardnak, és hagyta, hogy a gondolatai szabadon elérjenek hozzá. Visszaemlékezett Sarah előző mondataira és velük együtt arra a végtelen szeretetre és örömre, melyet érzett… és érez folyamatosan.
Pár pillanatig hagyta, hogy a boldogság szelíden betöltse lelküket, aztán visszaengedte a mentális pajzsot.

Edward egy feleslegesen mély levegőt vett, majd halk sóhaj kíséretében kiengedte. Egykori félelmei mára semmivé lettek – habár Bella soha nem fog megöregedni, az unokái nagymamának szólítják.

Békesség van.











_@/"