Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.


A blogon Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos történetét olvashatjátok.

„Nessie eléri a felnőttkort, és beleszeret Jake-be. Hogy hogyan bontakozik ki a szerelmük? Itt megtudhatjátok.”

/Aby/



„A szívedet a kezembe helyezted, és én cserébe a sajátom nyújtom neked.”

/Full Moon/

„Elveszve egymásban nem is érzékelték, hogy a kis gyertyák sorra kialszanak, és már csak a telihold fénye ragyog le rájuk.”

/Full Moon/



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



2010. január 26., kedd

Jacob & Nessie - HARMADIK FEJEZET - Jövő

Sziasztok!

Huh, begépeltem végre az új fejezetet, ami megint jó hosszú lett, és van benne izzó jelenet is :) A következő fejezet is erősen készül már, hisz eredetileg a kettő egy fejezet lett volna, de együtt túl hosszúra nyúlt volna, így ketté kellett szednem. Ami amúgy nem is baj, mert sztoriilag így is nagyon jól kijön a lépés.

Mielőtt olvashatnátok még el kell mesélnem valamit! :) A hétvégén kitöltöttem egy tesztet, a tökéletes Twilight-os pasiról. :) Vagyis, hogy melyikük is az én tökéletesem. Az eredmény sztem senkinek nem lesz meglepő:
"Féktelen Jacob
Az eszményi férfi számodra a féktelen Jacob. Te egy kalandos természettel megáldott fiús lány vagy. Szereted megosztani a pároddal lazaságod, és bizony az élethez kicsit nemtörődöm módjára állsz hozzá. A tökéletes randi számodra egy vidámparkban eltöltött kellemes nap, vagy motorozás a pasid mögött.
Azt szereted, ha a pasid becsületes és őszinte. Tudod értékelni képzelőerejét is, például, ha napokig képes elmerengeni azon, hogyan tisztítaná meg a levegőt… A tökéletes kapcsolat számodra egy erős barátságon alapul."

Na, most már tényleg jön az új fejezet. Jó olvasást! :)



Harmadik fejezet – Jövő



Amikor belépett a házba, már tudta, hogy kész fogadóbizottság vár rá. Kiszagolta. Az egész család bezsúfolódott a kőház nappalijába. Ilyen reakcióra még Nessie sem számított, így kicsit mérges is lett miatta.
- Vallatás készül itt, vagy mi?
- Azt hiszem, hogy ez most egy igen jelentős beszélgetés lesz, és az egész családnak köze van hozzá – válaszolta neki Edward higgadtan.
- És ezért szaglászol utánam az erdőben is? – feleselt neki vissza.
- Sokáig maradtál, és én már aggódtam.
- Úgyis hallod minden gondolatunk.
A kirobbanni készülő vitát Rosalie előzte meg.
- Most nem ez a lényeg, hanem hogy mi lesz ezután?!
- Hogyhogy mi lesz? – a vörös hajú lány értetlenül nézett rájuk. – Együtt leszünk Jacobbal.

Edward persze nem hagyta szó nélkül.
- Renesmee! Hát nem fogod fel, hogy ez milyen veszélyes lehet?!
- Apa, te nem érted! Ha az Univerzum, vagy Isten, vagy bármilyen hatalom így akarta, akkor én nem fogok ellentmondani neki…
- De…
- Nincs de! Biztos vagyok benne, hogy akárki is rendezte így, végiggondolta a következményeket, és nem hagyná, hogy ebből bármi baj legyen. Én bízok ebben a döntésben; ennyi éppen elég. Ha annyira összeférhetetlenek lennék, akkor nem hagyták volna, hogy ez megtörténjen. Fogadd el! – apa és lánya tekintete hosszan összekapcsolódott. – Ti erre már sokkal régebb óta készülhettetek, most már jó lenne, ha belenyugodnátok!

A beálló csendet Esme törte meg.
- Tényleg szereted őt?
- Teljes szívemből. A mi szerelmünk eleve elrendelt, de biztos vagyok benne, hogy ha nincs a bevésődés, én akkor is beleszeretek Jacobba.
Edwardon látszott, hogy ezzel még vitatkozna, de Bella célzatos kézszorítását érezve inkább nem mondott semmit. Végül Alice tette fel a kérdést, ami mindenkit foglalkoztatott már.
- És mit terveztek ezután? A jövőben?
- Még nem tudom. Ez az egész annyira új. De bármi is lesz, közösen döntjük el Jake-kel, hogy mindkettőnknek jó legyen. Akárhogy is, de szeretném, ha elfogadnátok, ha nem nehezítenétek meg a dolgunkat. Nem tudom elképzelni a jövőmet nélküle, és nélkületek sem szeretném.

Úgy tűnt, mindenki megértette Nessie szavaiból, hogy ha választás elé kényszerítenék, ő döntene… Jacob mellett. Carlisle, mint családfő, soha nem hagyta volna idáig fajulni a dolgokat. Az utolsó szó még mindig az övé volt.
- Bárhogy is döntesz, mi támogatni fogunk. Ugye, Edward?
- Igen, hát persze – nézett aggódva Renesmee szemébe. – Csak tudod, te még mindig az én pici lányom vagy, akit nagyon féltek.
Az említett próbált nyugtatóan visszamosolyogni rá.
- Ne aggódj, apa! Nem lesz semmi baj. Azt Jacob sem hagyná – bár ebben Edward erősen kételkedett, inkább nem szólt semmit. – Mozgalmas nap volt a mai, és eléggé fáradt vagyok. Ha nem bánjátok, elmennék aludni.
Mind sejtették, egyesek biztosra tudták is, hogy a lány ennek ellenére még sokáig fog álmatlanul gondolkozni a sok újdonságon, amit ez a nap elé tárt. De senki nem tartotta vissza.



--*-*--



Kora hajnalban sikerült csak Nessie-nek elaludnia, úgyhogy aztán egész délelőtt, sőt még kora délután is aludt, amikor Jake megérkezett. A férfit Bella fogadta az ajtó előtt egy lágy mosollyal.
- Szép délutánt, Jacob! – köszönt rá. – Nessie még nem ébredt fel. Elég későn került csak álomföldre. Menj be nyugodtan, keltsd fel.
Jake gyanakodva tekintett rá.
- Edward nincs itthon?
- Nincs. Bement a kórházba Carlisle-lal. Másként a házba se mernélek beengedni, nemhogy a szobájába.
Mosolygós, mindent értő szemeik összevillantak, majd a férfi belépett a házba, ahol egyenesen a lány szobájához ment. Ahogy halkan kinyitotta az ajtót, megcsapta a fülledt, édes illat, ami most vegytisztán áradt felé, felébresztve és egyben el is tompítva minden érzékét. Egy pillanatnyi habozás után közelebb lépett az ágyhoz. Nem merte végiggondolni, hogy vajon milyen látvány fogja fogadni, miben és hogyan alszik a lány. De a félelme alaptalan volt: Nessie félig kitakarózott testét egy bő, elnyűtt póló takarta. Ahogy jobban megnézte, rájött, hogy az az ő pólója. Még régebben hagyhatta itt valamikor, de nem emlékezett rá, hogy akkor is ilyen rossz állapotban lett volna. Az azért megnyugtatta, hogy nem kell valami lenge kis csipkecsodában látnia őt, főleg az éjszakai álma után.

Mielőtt a nagy nehezen lenyugtatott gondolatai visszakanyarodtak volna ezekhez a víziókhoz, inkább gyorsan leült az ágy szélére, és keltegetni kezdte a lányt.
- Nessie, édes, ébresztő – búgta neki halk, rekedtes hangon, de reakció nem érkezett rá.
Jacob lágyan megsimogatta az arcát, hátha így már többet ér el. A lány száját egy egészen apró nyögés hagyta el, emberi fülek talán meg sem hallották volna. Aztán felrebbentek a szempillái, és álmosan kinyitotta a szemét.
- Jake – az ő hangja reszelősen vibrált, és a férfi elhatározta, hogy nagyon sok reggel akarja hallani ezt a hangot –, ezt még álmodom?
A férfi rámosolygott, és válasz helyett csak egy gyengéd csókot nyomott a puha ajkakra.
- Igen, annak kell lennie – sóhajtotta Nessie, és már csukta is vissza szemeit.
- Drágám, ébresztő! Vissza ne aludj! Már a hasadra sem tud sütni a nap, olyan késő van.

A lány tekintetéből lassan kezdett felszállni az álom utolsó foszlánya, és eljutott a tudatáig, hogy a férfi tényleg ott ül az ágyán.
- Mit… mit csinálsz itt?
- Jöttem érted, ahogy megbeszéltük. Délután egy van.
- Az nem lehet – nézett rá hitetlenkedve. – Sosem szoktam ilyen sokáig aludni.
- Hát, most sikerült. Jól gondolom, hogy épp rólam álmodtál? – kérdezte Jake pimasz mosollyal.
- Igen, de csak hogy tudd, rémálom volt – mondta morcosan a lány.
- Jó, mert én is veled álmodtam. De az cseppet sem volt rémisztő – azt már csak magában tette hozzá, hogy a teste reakciója az éjszakai képekre igenis rémisztő volt számára.
Nessie bocsánatkérőn nézett rá.
- Rendben, az enyém sem volt éppenséggel túl rossz.

Jacob újra odahajolt hozzá, és a szájára tapasztotta sajátját. Most hamar mélyebbé vált a csók. Nyelveik édes tánca forró hullámot indított el a lány legbelsőbb pontja felé, amitől egy apró nyögés hagyta el a torkát.
- Jó lenne, ha ezt házon kívül folytatnátok. Nem szeretném hallani a részleteket – Bella hangja csak egy kicsit volt szemrehányó. – Szerencséd, hogy nincs itthon apád.
Gyorsan elváltak egymástól, de Jake még egy darabig vágyakozva nézett rá. Aztán egy megadó sóhajjal felkelt az ágyról.
- Ha felöltöztél, viszlek is innen – mondta neki mosolyogva.

Renesmee is kikelt végre az ágyból, és elindul a szekrénye felé. Alul csak egy rövid, bő sortot viselt, ami épphogy takarta a legszükségesebb testrészeit. Jacob szárazon nyelt az elé táruló hosszú combok látványától.
- Mihez öltözzek? Mi lesz a program? – fordult vissza kérdőn a férfihoz.
- Um… mindegy, csak ennél többet takarjon – a lány felhúzott szemöldökkel nézett rá, ezért gyorsan megpróbálta összeszedni a gondolatait. – Úgy terveztem, hogy sétálunk egyet a parton, este meg tábortűz lesz. Úgyhogy kényelmes és meleg ruhát válassz.
- Mintha árthatna nekem a hideg – jegyezte meg Nessie fanyarul.

Egy ideig még álltak egymással szemben, mozdulatlanul, várakozón.
- Kimész, amíg átöltözöm?
- Oh, persze. Bocsáss meg, már itt sem vagyok – felelte a férfi habogva. – Kérlek, azért siess!
Nessie csak szélesen mosolygott válasz helyett.



--*-*--



Bella a nappaliban várta már. Barátságosan megpaskolta a helyet maga mellett a kanapén. Jacob habozott egy pillanatig, aztán feszült tartással leült mellé. A nő felhúzott szemöldökkel nézett rá.
- Mi a baj, Jake? Úgy viselkedsz, mintha nem ismernénk egymást ezer éve.
- A lányoddal randizom. Ebből a szemszögből még nem ismersz.
- Ugyan. Én nem vagyok Edward. Volt elég időm felkészülni erre. Tudtam, hogy egyszer ez a nap is eljön.
- Szóval nem akarod letépni már a fejem?
- Áh, dehogy. Ha azt akarnám, megtettem volna kint, a ház előtt. Kár lenne ezt a szép szőnyeget összepiszkolni a véreddel.
A férfi rávigyorgott a régen megszokott széles mosollyal.
- Jó tudni, hogy valaki támogat – Bella kérdőn nézett rá. – Vagy legalábbis nem akarja az életemet venni.
- Boldoggá fogod tenni őt, és te is megérdemled, hogy végre az lehess. Miért állnék az utatokba, ha mindketten ezt akarjátok?!
- Köszönöm, Bella! – nézett vissza rá Jacob komolyan. – Ez nagyon sokat jelent nekem.
Pár perc néma meghittség után a hallgatás kezdett kínossá válni, amit szerencsére Nessie érkezése megszakított. A legjobb időzítés – futott át mindkettejük fején.
- Kész vagyok, mehetünk! Ugye gyors voltam?
- Nincs okom panaszra – nyugtatta meg a férfi, és már fel is pattant a kanapéról.
- Későn hozom csak haza, este tábortüzezünk. Ne aggódj, vigyázok rá!
- Remélem is! – felelte Bella álszigorral.

Kézenfogva sétáltak el az út szélén álló kocsihoz. Jacob még mindig a rozzant Rabbitjével járt, ami a kinézetével ellentétben nagyon jól bírta a sok éves kemény munkát.
Az út alatt keveset beszélgettek, jól esett mindkettejüknek csak ülni egymás mellett, némán. Nessie titokban próbálta gondosan tanulmányozni a férfi arcát; most, hogy telve volt ezekkel az új érzésekkel, egészen más dolgokat is észrevett. Jacob szinte fekete szemei sose voltak még ennél beszédesebbek számára, mint mikor néha visszanézett rá vezetés közben. A szája hívogató íve sem tűnt fel eddig neki, de most mindennél jobban vonzották a sötétrózsaszín ajkak.
Az izmos mellkast, a kemény, feszes testet nem merte sokáig bámulni. Ez az újonnan született vágy a szívében, a gyomrában és az ölében egy kicsit megrémisztette. A teste eddig sose küldött neki ilyen reakciókat. Aztán eszébe jutott a hajnali álma, amiben közelebb került Jacobhoz, mint eddig bármikor, és ami mély pirulásra késztette. Az elméjét égették a meg sem történt csókok, érintések, és azt kívánta, bár valóság lett volna.

Talán a férfi álma is hasonló volt? Kételkedett benne, bár magának bevallotta, hogy az ötlet legyezte a hiúságát. A másiknak is vannak olyan vágyai vele kapcsolatban, mint neki? Ha igen, őt is váratlanul éri ez a felfedezés, ezek az érzések? Ettől egy másik gondolat ötlött fel a fejében. Jacob biztos tapasztaltabb, mint ő, elvégre sokkal idősebb nála. Lehettek kapcsolatai, mielőtt ő megszületett, vagy amíg felnőtt. Nem tetszett neki ez a lehetőség. Hogy a férfi másokat szerethetett „úgy”, ahogy őt még soha. Elhatározta, hogy amint össze tudja szedni a bátorságát hozzá, erről is kifaggatja.

Mialatt végigperegtek a gondolatok a fejében, észrevétlenül meg is érkeztek La Push-ba. Az elé táruló látványt ismerősként köszöntötte. Kisebb korában Jake gyakran elhozta ide; játszottak a parton, az erdőben, hol kettesben, hol a falka többi tagjával. A farkasok, Jacob barátai, családja mindig nagyon kedvesek voltak vele, hiába volt félvámpír. Most már sejtette, hogy ebben a bevésődésnek is szerepe van. Tiszteletben tartották ezt az eltéphetetlen, sírig – az ő esetükben örökké – tartó köteléket.
A férfi udvariasan kisegítette a kocsiból, aztán az ajtónak dőlve a tájat fürkészte.
- Talán jobb lenne gyorsan leszöknünk a partra, mielőtt a többiek megszimatolják, hogy itt vagy – mondta elgondolkodva, majd végre a lányra nézett. – Utána már nem lesz nyugtunk tőlük.
- Rendben.

Nessie kicsit megilletődve követte őt. Jacob ébresztője már nagyon távolinak tűnt, mintha nem is aznap keltette volna az édes csókjaival. Mióta átlépték La Push határát, távolságtartóbb lett, kimértebb, amit nem tudott mire vélni.
- Jake, mi a baj? – kérdezte elé állva, ezzel megtorpanásra késztetve a férfit.
- Mi baj lenne? – egy gyenge mosolyt küldött a lány felé, de tudta, hogy ezzel nem fogja meggyőzni.
Szörnyen ideges volt a most következő beszélgetéstől, elvégre a jövőjük lesz a téma. Az ő közös jövőjük, ahogy azt a lány kihangsúlyozta. De vajon tényleg közös lesz a folytatás? Vagy megint el kell szakadniuk egymástól? Jacob tudta jól, hogy azt nem bírná ki. Az a kevéske idő, amit a lány nélkül kellett töltenie, maga volt a pokol. Használhatatlan volt, nem volt semmihez kedve, a világ értelmét vesztette. Ha Nessie nem tért volna vissza magától, akkor ő hívta volna fel, hogy hazakönyörögje. De persze korlátozni sem akarta; ha a lány nem boldog, ő sem lehet az. És ha miatta el kell dobnia az álmait, akkor biztos boldogtalan lesz.

Ezeket a lehetőségeket már régebben is sokszor végiggondolta, így a döntése készen állt, a kérdés csak az volt, hogy a lány elfogadja-e ezt. Hogy egyáltalán akarja-e őt?
- Olyan komoly vagy most – hallotta meg a halk, lágy hangot.
- Komoly dolgokról fogunk beszélgetni.
- Na jó, kérem vissza a régi farkasomat! Aki nem ilyen merev és karót nyelt.
Jacob kissé sötéten nézett rá.
- Nessie, ezt ne vicceld el! Nagyon fontos döntéseket fogunk most meghozni.
- Rendben. De csak hogy tudd, megrémítesz – azzal hátat fordított neki, és továbbindult.

Jake egy pillanatig még ledöbbenve állt, aztán gyorsan a lány után futott.
- Miért rémítelek meg? – kérdezte aggódva.
- Hát ezzel a viselkedéssel – nézett rá Nessie szemrehányóan. – Mintha valami szörnyűséges készülődne, olyan vagy.
- Nem készül semmi rossz. Csak aggódom, ez minden.
- Igazán nem kell aggódnod semmi miatt, Jake! Szeretjük egymást, nem? Ez a legfontosabb, és minden más csak részletkérdés innentől fogva.
A férfi szíve felmelegedett. Furcsa volt a lány által hangosan kimondva mindez. „Szeretik egymást.” Végül is tényleg csak ez számít.

A partig hátralévő rövid utat kézen fogva, és már nagyjából nyugodt gondolatokkal tették meg. Ott letelepedtek egymással szembe egy öreg uszadékfára. Jacob erőteljes késztetést érzett rá, hogy forró kezét a lány oly hívogató combjára tegye. Képtelen volt ellenállni neki. Nessie az eddig lehajtott fejét most megemelte, és ragyogó barna szemeivel felnézett rá. A férfi percekig nem jutott szóhoz a meleg tekintet érzelmekkel teli, intenzív pillantásától, de végül összeszedte magát.

- Tehát, te… hogy képzeled el a jövőnket? – kérdezte habozva.
- Még mindig szeretnék egyetemre menni. Tanulni még egy kicsit a világról.
- Rendben, akkor egyetemre megyünk.
- Jake! Tegnap pont erről beszéltem – nézett rá morcosan. – Közös jövő, közös döntések. Arról még szó sem esett, hogy te mit szeretnél.
- Veled lenni – a lány égre emelt tekintetét látva folytatta a mondandóját. – Nekem csak ott jó, ahol te vagy, értsd ezt meg. De még régebben, az egész misztikus kavar előtt, én is gondoltam rá, hogy továbbtanulhatnék. Aztán persze elmaradt még a tervezgetés is, mert közbejött a sok vérszívó, meg átalakuló farkas. Vannak dolgok, amik érdekelnének. Például az építészet, vagy a gépészet. Esetleg egy sportösztöndíj.

A lány kérdő mosollyal az arcán nézett rá.
- Építészet?
- Igen, az építészet nagyon érdekes. A semmiből teremthetsz egy otthont, ami aztán fontos lesz egy párnak, egy családnak, és élmények, emlékek millióival telítik meg. Ez egy fantasztikus dolog – mondta átszellemülten. – És te mire gondoltál?
- Nos… ne nevess! Az első ötletem a kommunikáció volt – vigyorgott rá Nessie. – Tudom, hogy azzal sose volt bajom, de jó lenne többet tudni az emberi, normális oldaláról is.
- Oké. Akkor elkezdhetünk olyan egyetem után kutatni, ahol van minden. Neked meg nem árt készülődni arra a nagy érettségire.
- Ugyan, Jake – nézett rá Renesmee felhúzott szemöldökkel –, úgy ismersz, mint akinek szüksége lenne még bármiféle tanulásra?! Minden benne van már a fejemben, amit tudni kell.
- Jól van, okoska.

Ragyogón néztek egymásra; mosolyogva, gondtalanul. Egyikük sem remélte, hogy a „közös tervezés” ilyen könnyedén fog menni. Talán ez is a bevésődés hatása. A gondok eltörpülnek, semmivé foszlanak, ha tudják, hogy együtt lehetnek, és nem kell elszakadniuk egymástól.
Végtelen hosszú, boldog perceken keresztül csak ültek így némán. Aztán a pillanat elmélyült, és édes feszültség kezdett vibrálni közöttük. Nessie lenézett a szép ívű ajkakra, majd vissza a férfi egyre jobban elsötétülő szemébe. Jacob légzése nehézkessé vált, ahogy lassan a lány felé hajolt. Aztán egy örökkévalóságnak tűnő idő múlva végre találkozott a szájuk.

A férfi egyik keze a lány combjáról a tarkójára siklott, hogy még közelebb húzza magához. Jake mohón falta a tüzes, puha ajkakat, majd Nessie első elhaló nyögése után közéjük csúsztatta a nyelvét. A csók mélyebbé vált, ami elködösítette mindkettejük elméjét. A józan gondolkodás, a világ racionalitása megszűnt, és csak a test követelőző akarata maradt.

A forró, kissé érdes tenyér apró millimétereket haladva egyre feljebb csúszott Renesmee combján, miközben a tarkóját simogató kéz az ellenkező irányba indult, le a hátán, míg el nem érte az izmos kis gödröcskét a gerince aljánál. Ott egy pillanatra megpihent, majd becsúszott a szűk kis póló alá, és belemarkolt a selymes bőrbe. Aztán a póló alatt maradva elindult vissza, felfelé.

Nessie-t elöntötték a vágy remegtető hullámai. Hagyta, hogy ez az őrült perzselés irányítsa a mozdulatait; a férfi vállába mélyesztette körmeit, megragadta az izmok lüktető, pulzáló tömegét, aztán a kezét felcsúsztatta a nyakához, ahol végre zavaró ruhadarabok nélkül érezhette a tűzforró bőrt.

Jacob érintése a hátánál egy kicsit megtorpant, majd bátortalanul indult el előre, a lány vékony derekán át a hasa felé. Renesmee ismét belenyögött a csókba. A teste egészében érezte a végigszaladó, égető lávát, ami finom lúdbőrt hagyott maga után. A férfi keze ismét megindult felfelé mozgásában. Lélegzetvisszafojtva, egyszerre várták, hogy az a hatalmas tenyér végre betakarja a sóvárgó halmokat, de a pillanat soha nem érkezett el.

Jake zihálva vált el tőle, és – még mindig ködös tekintettel – igyekezett rendbe szedni mindkettejük csapzott külsejét, mivel látta, hogy Nessie még nem szakadt ki az ölelkezésül okozta kábulatból, és nem érezte meg a váratlan vendéget.
- Csak kiszagoltak minket – morogta bosszúsan az orra alá, aztán az érkező felé fordult.
Az alakváltó farkasok jellegzetes illata csak most jutott el Renesmee tudatáig. Lehunyt szemmel mélyet szippantott a sós, tengeri levegőből. Mikor felnyitotta szemhéjait, már tudta, ki a türelmetlen látogató.
- De rég láttalak, kicsi lány!





_@/"

9 megjegyzés:

  1. Az elején a családi megbeszélésnél jók voltak a reakciók. Illett mindenkihez, amit mondott és tett. :)
    Az cuki, hogy Nessie Jacob pólójában alszik. :D És az elnyűttségéből ítélve, elég gyakran. :D Meg az is vicces volt, hogy Jacobnak először el sem jutott az agyáig, hogy esetleg ki kéne mennie a szobából, amíg Nessie öltözködik. :D
    Amikor Jacob olyan komoly lett, én is megijedtem volna Nessie helyében. :D Az ember ilyenkor mindig a legrosszabbra gondol. :D De szerencsére, most szó sem volt legrosszabbról. Csak Jacob ideges volt. A kis drága... :)
    És hát igen... Az embert mindig a legrosszabbkor szokták megzavarni. :D Kíváncsi leszek a többi farkasra és a közös tábortüzezésre. :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Bliss!

    Hát, örülök, hogy sikerült nagyjából hitelesen visszaadnom őket, próbálkozok hozni az eredeti formájukat, csak sajnos nem ismerem még őket annyira jól, mint szeretném :)
    Ez a pólóban alvás személyes ihletésű volt, én imádok pasik/szerelmek, stb. pólójában aludni. Az olyan, mintha egy pici része veled lenne, téged ölelne át :)
    Ezen a komolyságon sokat agyaltam, mert nem voltam biztos benne, hogy illik hozzá. De végül a film megadta hozzá a löketet, mert a kocsiban ott is elég komoly, és ott is tud hirtelen váltani, szóval ez sem áll tőle annyira távol. És azért tényleg komoly téma volt, és ő még túl is parázta.

    A következő fejezetet megpróbálom a hétvégére produkálni (folytonos csúszásban vagyok), csak most többet mentem énektanárnőhöz, és még a hétvégén is megyek, és vszeg Sacihoz is sikerül végre eljutnom, és akkor akkor sem fogok tudni írni. De azért nagyon igyekszek!!! Már a fejezete jó része megvan, de attól tartok, ez is hosszúra sikerül :)
    Na, megpróbálok írni is tovább :) Pusz: Biga _@/"

    VálaszTörlés
  3. Oké, még ködös tekintettel, a kábulat hatása alatt írok komit... Hú, ez a csók, az érintések... Jaj, nekem! Gyönyörűen írod le! :)
    Nagyon tetszik a te Nessie-d, annyira érett, mégis az új érzések felkavarják. :)

    Csók!

    Abyd

    PS: Chapter 4: I am coming! xD

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Igen, Nessie-t én valahogy így képzeltem el... mert azért fiatal nagyon, de a korához képest mégis nagyon érett és okos és "vén", de azért ezek a nagy érzelmek, dolgok újak neki, és még meg kell tanulnia, hogy hogyan is működik egy kapcsolat. És ő ugyanannyit szeretne beletenni, mint amennyit Jake-nek bele KELL tennie... ez nehéz ügy.

    Pusz _@/"

    VálaszTörlés
  5. Szia Kedves!

    Hihihi, családi kupaktanács, nagyon tetszett, és Bellán keresztül Edward reakciói!!!
    Soha el nem múló ellentét, csak az idővel tompuló. Olyan édesek együtt, bátortalanok, de mégis elég határozottak...ohhh és azok a csókok, nekem is homályos a szemem...

    puszi Terra

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörűen fogalmazol és csak néhány szóra állnék meg az olvasásban mert kibírhatatlan hogy ne olvassam tovább, már ha lehetőségem van rá :)
    Szóval, igen, a kupaktanács. Úgy írtad le, ahogyan az a szerepükhöz illik. Olyan édes, Jake lassú felfogása: csak nem akart talán bent maradni és látni ahogy Nessie öltözik?
    Fantasztikus, ahogy részletesen lerod az érintéseket és érzéseket.
    De szeretnék én Nessie helyébe lenni :)))))
    Szép álom. De álmodni lehet, csak ne vigyük túlzásba :P
    Gratula, olvasom tovább :D

    VálaszTörlés
  7. Stigu Drága!
    Azt hiszem, mára abbahagyom. Bár nagyon nagy erőfeszítésbe kerül, hogy ne kattintsak a kövi fejire, de tudom, hogy itt ragadnék, és sajna mindig van más dolgom is. :(
    De tényleg elképesztő, és egyre izgibb. Hú a vége, a parton, ááá!!! *sóhaj*
    Gyönyörűen írsz! Gratulálok! Szereztél egy új rajongót. ;)
    Köszönöm az élményt! Hamarosan jövök, nem szabadulsz meg tőlem! hihi xD
    Pusszantlak:
    Atyus - egy új rajongód

    VálaszTörlés
  8. Olyan aranyosak
    Az nagyon édes volt,hogy Nessie Jacob pólójában alszik :)
    Annyira szeretem Bellát,hogy ilyen megértő
    Az annyira cuki ,hogy együtt mennek egyetemre és így ilyen könnyen megbeszélik
    A partos rész is nagyon jó volt
    Alig várom,hogy megtudjam ki az a váratlan vendég
    Egyszerűen imádom
    Puszi

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok!

    Köszönöm a sok szép véleményt, örülök, hogy ennyire tetszik nektek. :)

    Azt hiszem, hogy a bevésődés valami ilyesmi lehet - minden olyan könnyű, ha a másik veled van. Nincs bizonytalanság, nincs para, aggodalom, mert nem számít semmi sem, míg a másik veled van. Minden csak részletkérdés. Nagyon jó lehet... *sóhaj* :)

    Köszönöm, hogy írtatok. Pusz: Stigu _@/"

    VálaszTörlés