Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.


A blogon Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos történetét olvashatjátok.

„Nessie eléri a felnőttkort, és beleszeret Jake-be. Hogy hogyan bontakozik ki a szerelmük? Itt megtudhatjátok.”

/Aby/



„A szívedet a kezembe helyezted, és én cserébe a sajátom nyújtom neked.”

/Full Moon/

„Elveszve egymásban nem is érzékelték, hogy a kis gyertyák sorra kialszanak, és már csak a telihold fénye ragyog le rájuk.”

/Full Moon/



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



2010. február 27., szombat

Jacob & Nessie - HATODIK FEJEZET - Tűzoltás

Sziasztok!

Íme a nagyon gyors friss. :) Ma megvolt a meghallgatás, túléltem, sőt!! az első fordulón (a táncon) túl is jutottam, aztán volt ének, hát, az már neccesebb. Mindenesetre egy nagyon jó tapasztalat volt és nagyon élveztem az egészet. Ennek örömére, meg mert este megyek Sacizni, úgy gondoltam, hogy gyorsan felteszem, amíg itthon vagyok.
Remélem ez is tetszeni fog nektek :) És szeretnék mindenkit újra és újra biztatni, hogy írjon kritikát nekem (és köszönöm, akik írtak az előzőre).

A következő fejezet sajnos nem fog ilyen gyorsan jönni, mert még kész sincs, vajúdok még vele egy kicsit, főleg, mert egy csomó háttér-információt kell szereznem hozzá (Leah miatt), és ez lassítja az írást, plusz ugye ezer és egy más dolgom is lenne már :)

No, most jöjjön a fejezet, jó olvasást hozzá.




Hatodik fejezet – Tűzoltás





A lány mosolyogva előkapta mobilját, és hívta is a férfit. Két csengés után már hallotta a búgó „Halló”-t.
- Szia, farkasom! Mit csinálsz ma éjjel?
- Nessie, szia! Umm… úgy terveztem, alszok egy nagyot.
- Nincs kedved átjönni? – kérdezte édesen csengő hangon. – Csinálhatnánk ugyanezt együtt is, és közben kihasználhatnánk ezt a hetet.
- Hogy mi? – kérdezett vissza Jacob döbbenten.
- Gyere át hozzám aludni!
- Nessie, nem hiszem, hogy ez…
- Jake, csak alszunk. Meg előtte beszélgethetnénk. Ennyi. Alice-t is sikerült meggyőznöm már.
- Nem tudom, Nessie… apád…
- Ne foglalkozz vele! Majd csak akkor szorul a hurok, ha hazajönnek. Mi van ma veletek? Ez nem olyan nagy dolog.
- Csak tudod, épp tegnap beszéltünk a lassításról.
- Nem lesz semmi, amit nem akarsz. Vagy nem bízol bennem? – kérdezte a lány mosolyogva.
- Magamban nem bízok – válaszolta komolyan. – És mellesleg benned sem – tette hozzá nevetve.
- Kérlek! Ígérem, hogy teljesen ártatlan lesz az egész – a férfi hallgatása miatt folytatta. – Vagy nagyjából ártatlan.
- Rendben – jött a válasz egy mély sóhaj kíséretében –, de ha rosszalkodsz, rögtön hazajövök.
- Oké. Siess!

Renesmee, ahogy letette a telefont, már rohant is be a fürdőbe. Sejtette, hogy Jake nem fogja sokáig váratni. A tus alatt gyorsan lemosta magáról az egész napos port, aztán megmosta a fogát, és a hálószobába rohanva magára kapott egy hasonló összeállítást, mint amiben a múltkor láthatta.
Mire elkészült, már hallotta a kopogtatást az ajtón. Mosolyogva engedte be a férfit, aki egy gyors csókot adott a szájára, majd ellépve végignézett rajta.
- Aha, maga vagy a megtestesült ártatlanság – mondta gúnyosan.
- Sajnálom, ez az éjszakai szerelésem. Mellesleg te sem öltöztél túl – nézett rá látványosan a csupasz mellkasára.
A két vámpír odalépett hozzájuk. Alice pár pillanatig összehúzta a szemöldökét.
- Utálom, hogy nem látlak titeket – sóhajtotta. – Na jó, elmentünk, de itt leszünk a közelben – mondta figyelmeztetően. – Sikíts, ha bármi baj van!

Nessie-nek kétsége sem volt felőle, hogy figyelni fogják őket. Miután elmentek, a lány téblábolt még egy darabig a nappaliban.
- Kérsz esetleg valamit enni?
- Nem, köszönöm. Nem vagyok éhes, már vacsoráztam. Te ennél?
- Nem – rázta a fejét hevesen –, ma voltunk vadászni…
Újabb kínos csendesség feszült ki közöttük. Pár perc hallgatás után Nessie hitetlenkedve nézett fel a férfire.
- Mi van velünk, Jake? Mintha nem ezer éve ismernénk egymást.

Ő csak elmosolyodott a jól ismert módon, és forró ölelésébe vonta a lányt. Felolvadt az a furcsa érzés, mire elhúzódott tőle.
- És mit csináljunk ma este?
- Hát… az igazat megvallva szörnyen fáradt vagyok. Nem aludtam túl sokat az éjjel.
- Akkor aludjunk?
- Mindenesetre elfeküdnék. Beszélgessünk, aztán egyszer csak kidőlök majd.

Kéz a kézben mentek be a lány szobájába. Ott Jacob elgondolkodva nézte az ágyat pár szívdobbanásnyi ideig.
- Nessie, figyelj, ez most egy nagy egyszemélyes, vagy egy pici franciaágy? – kérdezte töprengve.
- Ne bántsd az ágyam – szidta le játékosan. – Eddig épp elég volt. Majd szorosan összebújunk.
- Ettől féltem.

Jake egy hanyag mozdulattal lefeküdt, és megpaskolta azt az igencsak kevés helyet maga mellett, ami maradt. Renesmee szorosan az oldalához bújt. Az egyik sima, hosszú, hófehér comb az ő rézszínű lábához simult, gyönyörű összképet alkotva. A férfi ádámcsutkája nagyot ugrott a száraz nyeléstől.
- Nem… tényleg nem akarsz valami mást is magadra venni?
Nessie morcosan nézett rá.
- Mi bajod van a pizsamámmal?
- Hát csak… nem takar túl sokat.
- Ez egy teljesen szokványos alvó ruha; póló rövidnadrággal.
- Aham, hogy ez egy rövidnadrág – tettette Jacob a felismerést, de közben a keze már önkéntelenül elindult a fedetlen lábakon. – Sose néztem volna ki belőle.

Forró tenyere csak pár fokkal volt melegebb a lány bőrénél, mégis az első apró simítások heves lúdbőrzést váltottak ki az egész területen.
- Látod, fázol is benne.
- Rendben, felöltözök akkor bokától állig – mondta mérgesen, de a derekára font kar nem engedte felkelni.
- Jó, jó, abbahagytam – szorította magához a karcsú testet. – De készülj fel rá, hogy így nem fogom tudni levenni rólad a kezem.
- Majd megbirkózok vele valahogy.

Egy pillanatig egymás szemébe néztek, aztán Nessie ráhajolt a férfi ajkaira. Lassan, finoman kóstolgatták egymást. A csók elmélyült, de megmaradt a kínzó, gyomrot remegtető szelíd tempó.
Mikor Nessie belenyögött a szájába, Jacob nagy nehezen elvált tőle. Az érintkezésük nem volt heves, mégis mindkettejük szíve olyan őrült iramban dobolt, mintha maratont futottak volna – bár az övék talán akkor sem vágtatna így.

Jake egy hosszú percig még nézte a lány kipirult arcát, a csillogó szemeit, majd megpróbált beszélgetést kezdeményezni, hogy Renesmee nehogy megint letámadhassa.
- És mi ez a hirtelen elutazás?
- Anyáéknak valami évfordulójuk van. Valamikor mostanság kezdtek el járni anno, és ezért elutaztak Esme szigetére. Pár hétre, de nincs biztos időpontja a hazajövetelüknek.
- Értem. Meglepődtem rajta, hogy itthon mertek hagyni.
- Én is – mosolygott a lány. – Alice szerint ez az első lépés az elengedésem felé.
- Hogy mi felé?
- Hát, lassacskán „kirepülök a családi fészekből”, és talán nem szeretnék, hogy olyan hirtelen történjen az elszakadás. Ez most ilyen bevezető hozzá, hogy lássák, hogy bírják nélkülem.
- Aha, világos.

Erről a témáról egyikőjük sem szeretett volna többet beszélgetni, így egy időre némaságba merültek. Jacob lázasan kutakodott az agyában, hogy mit hozhatna még fel. Talán sikerül addig szóval tartani a lányt, míg teljesen elálmosodik, és megússza az estét további erotikus atrocitások nélkül. Nem mintha ellenére lett volna a dolog, de nem akart esélyt adni egy újabb olyan forró érintkezésnek, mint ami La Push-ban történt. Itt most nincs senki, aki megzavarhatná őket.

Végre beugrott neki egy mentőötlet.
- Milyen volt a vadászat?
- Laktató. Viszont nagyon hiányoztál. Mind olyan szörnyen szeretgették egymást, hogy már rossz volt nézni. Főleg, hogy én nem tehettem ugyanazt.
- Hát, akkor legközelebb muszáj leszel engem is magaddal vinni.
- Pontosan ezt terveztem.
- És mikor lesz ez a legközelebb? Mennyi időnként szoktál mostanság vadászni? – faggatta kíváncsian a lányt.
- Egyre ritkábban. Három-négy hétig kibírom minden gond nélkül. Az emberi táplálék nem olyan jó, mint a vér, de igyekszem kihúzni vele valahogy. Így sokkal emberibbnek érzem magam.
- Szeretnél emberibb lenni?
- Nem igazán erről van szó. Inkább csak van egy olyan érzésem, mintha most egyik fajhoz sem tartoznék.
- Nagyjából el tudom képzelni, milyen lehet – cirógatta meg a férfi az arcát.
- De te csak akkor vagy farkas, ha átváltozol. Bennem mindig bennem van a vámpír-én – mondta keserűen.
- És pontosan ez tesz téged tökéletes társsá. Te is a misztikumon belül vagy, de még ott is valamennyire ember. Akárcsak én.
- Tényleg így gondolod?
- Különben nem mondanám – nézett komolyan Nessie szemébe.
- Köszönöm – lehelte olyan halkan, hogy azt hitte, Jacob nem fogja meghallani.
De persze a hiperérzékeny fülek elől nem lehetett elrejteni semmit.
- Ugyan mit?
- Hogy visszasegítesz a helyes útra, ha valamiért kételkednék.
- Ez a dolgom… ez is.
- És remélem, ez is – suttogta elfúló hangon a lány, és már hajolt is újra a szájára.

Ez a csók hevesebb, forróbb volt, mint az előző. Jacob erein tüzes lávaként száguldott végig a vágy. Nagyon erősen igyekezett gátat szabni neki, amit Nessie nem könnyített meg azzal, ahogy ösztönös mozdulattal még szorosabban bújt a forró, erős, de valahogy mégis lágy testéhez.
Jake a karjaival magához szorította egy pillanatra, aztán két kíváncsi keze felfedezőútra indult. A szűk pólón át először a derekán simított végig, majd átsiklott a hátára, ahol pár másodpercig vacillált, hogy melyik irányba folytassa.
Végül a szolidabb verzió mellett döntött, és elindult felfelé a lányon. Széles tenyerei szinte teljes egészében beterítették a keskeny, de izmos hátat. Ahogy vitte az útja egyre feljebb és elért a lány lapockájához, döbbent rá, hogy a keze nem ütközött semmilyen akadályba a siklása során… Nessie-n nem volt melltartó. A szűk kis felső alatt teljesen meztelen volt. Hirtelen kiélesedtek az érzékei; tisztán érezte a mellkasának nyomódó keménykés mellbimbókat.

Villanásnyi idő alatt engedte el a lányt és húzódott távolabb, mintha csak forró parázsba nyúlt volna. A csokoládébarna szemek értetlenül nézték a reakcióját.
- Mi a baj?
- Semmi, semmi – hebegte zavartan. Azt mégsem mondhatta neki, hogy meztelen testének már csak az elképzelt látványára is kőkemény erekciója kezdett lenni.
- Akkor gyere vissza – mosolygott rá csábítóan Renesmee.
- Nem… nem szeretnék.
A lány mosolya leolvadt.
- Valamit rosszul csináltam? Tudom, hogy elég tapasztalatlan vagyok ilyen téren, de…
- Oh, Nessie, dehogy is. Abszolút nem erről van szó – magyarázkodott gyorsan a férfi. – Éppenséggel én sem vagyok valami hű, de nagy nőcsábász. Csak te… olyan érzéseket ébresztesz bennem, amik elég rémisztőek.
- Hát, te is bennem, szóval kvittek vagyunk – óvatosan emelte fel a tekintetét Jacobra. – Ha már itt tartunk, kérdezhetek valamit?
- Csak nyugodtan.
- Kicsit intim lesz – sütötte le most a pillantását, miközben érezte, hogy a pír felfut az arcán. – Szóval hány… lánnyal voltál már… „úgy”?
Jake halkan kuncogott. Nyugodtan a lány kezéért nyúlt, mielőtt válaszolt volna.
- Ne lepődj meg nagyon – mondta, miközben látta, hogy Nessie szeme elkerekedik. – Eggyel sem. Te leszel az első és az utolsó az életemben.
- Uhm… ez jó – nevetett rá óvatosan. – Én csak… attól féltem, hogy nagyon tapasztalatlannak fogsz tartani.
- Nessie, gondolj bele. Tizenhat voltam, mikor bevésődtem, és előtte már egy ideje csak anyáddal voltam elfoglalva. Úgyhogy esélyem sem volt túl sokat csajozni. Pluszban ott van még ez az alakváltó-dolog is, szóval…
- Értem. Akkor egy tapasztaltsági szinten vagyunk.
- Azért annyira nem – vallotta be őszintén a férfi. – Én csókolóztam már mással… de csak néhányszor.
- Ugye nem… ? – a bűnbánó tekintetből már látta a választ. – Mindegy, már úgysem számít, igaz?
- Igaz.
- Na jó, talán még egy csókot kapsz, hogy tutira elfelejts mindenki mást.
Jacob megpróbált kitérni előle.
- Hidd el, már jó ideje csak veled van tele a fejem.
- Sose árt bebiztosítani magam.
- Rendben – sóhajtott beleegyezően. – De utána alvás!
- Akkor ez most jóéjt-puszi lesz?
- Valahogy úgy.

Az ajkuk végre összeért, de Jake nem hagyta, hogy nagyon belemélyedjenek.
- Ummm, ez nagyon picurka volt ám – morgott Nessie elégedetlenül.
- Igen, de mindjárt itt alszol el ülve – szavai igazolásaként a lány hatalmasat ásított. – Látod?!
- Nem is igaz. Teljesen éber vagyok.
A férfi közben újra elfeküdt, és a mellkasához húzta Renesmee-t.
- Kár, hogy így nem tudom simogatni a bundád. Jó lenne…
- Majd simogatlak én, hogy biztos szép legyen az álmod – mondta, és kezével már bele is túrt a derékig érő, vörös hajzuhatagba.
- Rólad fogok álmodni, úgyhogy biztos jó lesz – idézte fel Jacob előző esti szavait, és már csukódtak is le a szemei.
Ő még egy darabig simogatta a selymes hajat, majd csatlakozott a lányhoz az álomvilágban.



--*-*--



Renesmee a nagy ház előtti verandán ült egy karosszékben, és mélyet szippantott a bágyadt, péntek délutáni levegőből. A tavasz még mindig nem hozott igazi felmelegedést, de ő nem fázott. Csodás három hét melegítette a lelkét és a testét.
Bár már iskola volt, mégis sok időt tudott Jacobbal tölteni. Néha még egy-egy éjszakát is, ha Alice „vigyázott” rá. A többieket nem merte beavatni. Rosalie tuti beköpné őket, amennyire rühelli még mindig a farkasát, Carlisle-ban pedig talán előtörne a féltő nagyapa. Így sajnos sokszor magányosan kellett töltenie az éjszakát.

De ezek a hetek így is nagy eseményeket hoztak: beadták a jelentkezésüket azokra az egyetemre, amik minden szempontból megfeleltek nekik, és néha közösen tanultak a lány érettségijére, vagy a felvételikre.
A lopott éjszakák során pedig egyre közelebb kerültek egymáshoz. A legutóbbi alkalommal Jake a nagy hévben megfogta végre a mellét. Az emlék még most is újra felforrósította a testét. Persze mikor rájött, hogy mit tett, megint visszahúzódott, és még óvatosabbá vált, mint általában. A férfinak lassan szokásává vált, hogy szinte több méterre húzódik tőle, ha elkezd melegedni a helyzet köztük.

Elmélkedése közepette alig vette észre, hogy Alice lép ki mellé a verandára.
- Rossz hírem van – vágott bele a közepébe. – Holnap indulnak haza a szüleid. Bella nem bír már magával, Edward meg vele.
- Oh, ez nem jó. Akkor egy éjszakám maradt?
- Igen. Átjövök ma este én, jó? – kacsintott rá.
- Persze, rendben.
Mindketten nagyon jól tudták, hogy a házban jövő-menő vámpírok hallják minden szavukat, így csak a megszokott kódot használták.

Nessie nem örült neki, hogy már csak egy napja maradt a terve véghezvitelére, ráadásul Jake ma délután őrjáratozik is, úgyhogy csak este tud majd átmenni hozzá.
Arra még nem akart gondolni, hogy az apja mit fog szólni hozzá, ha kiolvassa a fejükből az elmúlt heteket. Ezen majd ráér aggódni holnap.
Gyorsan rácsörgött Billy-re, hogy ha Jacob hazaér, azonnal hívja őt fel. Remélte, hogy a férfi nem vállal épp most plusz műszakot.

A délután további része ebben a várakozó izgalomban telt. Gondosan lefürdött, hajat mosott, aztán a ruhái között kezdett válogatni. Alice-nek hála a gardróbjában a legkülönbözőbb holmik széles választéka volt megtalálható, így csak egy kis fejtörést okozott neki, hogy mit vegyen fel az esti csábításhoz.
Tanulni meg sem próbált; túl izgatott volt hozzá. Helyette kisétált az erdőszélre, felült egy fára, és figyelte a zsibongó természetet.

Hosszú merengéséből a mobilja csöngése szakította ki. Elégedetten nézte a hívó fél nevét a kijelzőn.
- Szia, farkasom! Azonnal át kell jönnöd!
- Nessie, baj van?
- Igen! A szüleim holnap hazajönnek.
- Oh, akkor ez az utolsó esténk, mielőtt szobafogságba zárnak, az én fejemet meg letépik? – kérdezte borúsan, de a hangján lehetett hallani, hogy mosolyog.
- Nyugi, nem lesz semmi gáz. De most siess!
- Rohanok hozzád.

Renesmee gyorsan visszament a kunyhóba, és előkészítette a tervezett esti mozizáshoz szükséges dolgokat: a pop corn-t a mikroba tette, a megnézendő filmeket pedig a kanapé melletti kis asztalra. Mikorra a kukorica kész lett, az erdőből már hallotta is a farkas rövid vonyítását.
Az ajtóban várta a félig felöltözött férfit. Mikor már a pólóját is húzta volna – újabban rossz szokása volt, hogy azt is viselt a lány jelenlétében –, Nessie lágyan a karjára tette a kezét.
- Ne! Neked kell melegítened az este! – Jacob elutasítóan nézett rá. – Kérlek!
Jake végignézett a lány alig valamit takaró shortján és pólóján.
- Ha jobban felöltöznél, nem kéne hősugárzót játszanom – figyelte továbbra is bosszúsan, de a felsőjét nem próbálta újra felvenni.
- Légyszi ne forgasd ki a kamu-indokomat – mosolygott rá Renesmee. – Éhes vagy? – kérdezte, miközben beléptek a kunyhóba.
- Nem, köszi. Vagyis… – szimatolt bele a levegőbe. – A kukorica pont elég lesz.
- Akkor kezdhetjük is a mozizást?
- Ühüm. Mit nézünk?
- Valami romantikus-nyálas film – fintorgott kicsit Nessie, mielőtt mosolyogni kezdett. – De úgy gondoltam, ez most pont illik a hangulatunkhoz.
- Semmi akció? – nézett rá Jacob elkeseredve.
- Később még az is lehet.

Nessie kétértelmű megjegyzését igyekezett minél jobban elengedni a füle mellett, és inkább lehuppant a tv előtti kanapéra. A lány egy sóhajjal mellé telepedett, miközben elindította az első, szolidabb filmet. Ez még csak a ráhangolódáshoz volt. A címét nem is figyelte igazán, csak hogy valami könnyed kis romantikus komédia. A másodikat tervezte a csábításhoz. Az tele volt forróbbnál forróbb jelenetekkel, hogy megalapozza az éjszaka alaphangulatát. Remélte, hogy a terv beválik majd, és sikerül a férfit eléggé feltüzelni, mielőtt ő és a fekete csipkemelltartó rátesz még egy lapáttal.
Jacob mellkasához kucorodva próbált a cselekményre koncentrálni, de a nyugodtan, egyenletesen emelkedő felsőtest ringató mozgásától egyre nehezebbek lettek a pillái…


Furcsa zaj ébresztette. Mintha valami csipogna… vagy inkább trillázna. Hirtelen nyitotta ki csokoládébarna szemeit. A saját, puha ágyában feküdt, oldalán a férfivel, akit az éjjel bűnbe akart vinni. És odakint, az ablakon túl, már halványan világosodni kezdett az ég. Ezzel a fényességgel együtt beszivárogtak az agyába az emlékek is: filmet néztek, és ő egyre csak álmosodott. Aztán képszakadás. Valószínűleg Jake hozta be a szobájába, hogy ne a kényelmetlen kanapén aludjanak. Nem tudta elhinni, hogy alvással töltötte az utolsó éjszakájukat.
Gyorsan kikelt az ágyból, és halkan a fürdőbe osont, hogy fogat mosson. Mire visszaért, a férfi már ébredezett.

- Korán keltél, kislány – morogta neki még rekedtes hangon, mire Nessie gyomrában ismét szárnyra keltek a pillangók.
- Korán el is aludtam – válaszolt durcásan.
- Ne aggódj, nem sokkal később én is követellek álomföldre. Csak éjszaka hoztalak be, mikor felébredtem az elgémberedett hátam sajgására.
- Oh, most már mindegy. Kapok „jó reggelt-puszit”, ha már a „jó éjt-puszi” kimaradt?

Jacob rámosolygott, és hívogatóan intett neki, mire ő gyorsan az ágyra szökkent, és megcsókolta. De a férfi pár pillanat múlva el is tolta magától.
- Te fogat mostál már?
- Ahm… igen, azzal kezdtem a napot.
- Szép, mondhatom – szidta le játékosan. – Akkor most én is elvégzem emberi szükségleteimet. Ne menj sehová!
- Nem fogok.

Nessie, mikor a férfi kirobogott a fürdőbe, igyekezett higgadt maradni. Talán még most is lehet kezdeni valamit a helyzettel – gondolta. Felrémlett előtte, hogy valahol azt olvasta, a férfiaknak ébredés után elég nagy szokott lenni a szexuális étvágyuk. Ezen felbuzdulva már nyúlt is volna a pólója után, hogy levegye, de rájött, ezzel csak elriasztaná Jake-et. Így rögtön kihátrálna. Akkor szabad csak ehhez az eszközhöz nyúlnia, ha már egyikük sem lát tisztán a vérvörös vágytól.
Gyorsan bebújt inkább az ágyba, ami még őrizte a férfi testének melegét. Rá pár percre ő is visszajött a szobába, frissen illatozva.
- Most kapok már egy normális reggeli csókot? – kérdezte a lány tőle incselkedve.
- Semmi akadálya.
Letelepedett mellé az ágyra, és összeérintette az ajkaikat. Nessie elégedetten morgott.
- Hümm, finom. Akarok még – és már mélyítette is el a csókot.

Ahogy nyelvük találkozott, mintha elektromos szikrák keletkeztek volna. Édes, mentolos ízük keveredett, bódító összhangot alkotva.
Renesmee megpróbált a férfi fölé kerekedni, ami egy kis küzdelem után sikerült csak neki. Kezével igyekezett Jacob mellkasának minden kis négyzetcentiméterét végigsimogatni. Tenyere alatt érezte az izmok apró rándulását, ahogy azok megfeszültek az érintése alatt.
Közben elvált a szájától, és ajkaival elindult lefelé. Nyelvével megsimította a nyakán lüktető, kékes eret. Mikor fogaival óvatosan végigkarcolta a felette elterülő selymes, barna bőrt, hallhatta Jake elhaló morgását.

Jó jelnek vélte, hogy még nem tolta el magától, úgyhogy kezével lejjebb, merészebb helyek felé kalandozott, és hamarosan már érezhette az erőtől duzzadó kockákat a hasán. Mindegyiken végigzongorázott, miközben szájával is lefelé vette az irányt. Csókjai alatt most a férfi heves szíve lüktetett. Aztán rátalált az egyik sötétbarna, apró mellbimbóra. Kísérletezve végigcirógatta a nyelvével, majd az ajkai közé véve finoman megszívta.
Jacob meghökkent, de egyben élvező sóhaja az egész testén keresztülhatolva az öle legmélyebb pontján keltett bizsergést.
Mikor kezével elérte a nadrág szélét, a férfi egy pillanatra józan eszéhez tért, és felkönyökölve tiltakozni kezdett.
- Nessie, nem kéne tovább…

A lány ekkor vetette be kitervelt ötletét, és egy mozdulattal megszabadult a felsőjétől. Az alatta viselt apró, fekete, átlátszó csipkemelltartó éles kontrasztban volt a hófehér bőrével. Átsejlettek rajta a meredező, kemény bimbók.
Jacob nem bírta levenni szemét a szinte félmeztelen lányról. Testében a vér tűzforró lávává változott. Úgy gondolta, bármennyire szereti, vagy talán pont ezért, ellen kell állnia ennek a csábító szirénnek. De képtelen volt rá… Elméjében ködös foltként fel-felvillant az elhatározása. Nem volt biztos benne, hogy képes lesz-e, egyáltalán akarja-e tartani magát hozzá.

Nessie egy rövidke ideig némán hagyta, hogy a férfi gyönyörködve, vágytól elsötétült szemekkel nézze, miközben ellenállt a késztetésnek, hogy lányos szemérmességének eleget téve eltakarja magát a karjaival. Aztán érezte, hogy nem húzhatja tovább a pillanatot; lépnie kell, mielőtt ismét visszautasítást kap.
Egy mozdulattal közelebb került Jacobhoz, és újra megcsókolta. Ahogy a csupasz bőrük összeért, Jake nem bírt tovább ellenkezni, még saját magával sem. Kóstolót akarta a lányból, csak egy kicsinyke harapást.

Hevesen ledöntötte az ágyra, és egész testével fölé tornyosult. Puha, forró ajkai még egy kicsit játszadoztak Nessie szájával, majd áttérve a nyakára haladt egyre lejjebb, a fekete anyaggal borított mellekhez.
Renesmee révben érezte magát; úgy tűnt, Jacob végre megadja neki, amit szeretne.
Közben a férfi elért a sötét csipkeszegélyhez, ahol egy pillanatra megállt. Lenézett a fehér, sima bőrre, és egy régi emlék villant az agyába: az újszülött harapása nyomán lecsorduló élénkvörös vércsík… Bella… az elhatározása.

Egy szempillantás alatt távolodott el Nessie-től, még arra is ügyelve, hogy a takarót rádobja a testére, nehogy újra kísértésbe essen. A lány még vágytól ködös tekintettel nézett rá.
- Mi… mi a baj? Mi történt? – kérdezte kábán.
- Semmi. Csak… megint túl messzire mentünk – igyekezett csillapítani magát Jacob, mialatt a szörnyű bűntudat beszivárogott az agyába. A bűntudat, hogy már megint majdnem kicsúszott a keze közül az irányítás.
- Jake, meddig akarsz még várni? Itt a tökéletes, vagy nagyjából tökéletes alkalom…
- Nem, a tökéletes alkalom a nászéjszakánk lesz.
- Tessék? – nézett rá a lány értetlenül.
- Nem szeretnék „úgy” együtt lenni veled, amíg össze nem házasodunk – vallotta be csendesen.
Renesmee egymás után többször is próbálkozott, de lassan jöttek csak a szavak.
- Ez… te… komolyan gondolod?
- Igen. Előbb az esküvő, csak aztán a nászéjszaka. Ez így van rendjén.
A férfi immár tiszta tekintetéből látta, hogy most nem viccel.
- Nem… én… nem bírok olyan sokáig várni!
- Akkor gyere hozzám minél előbb!







_@/"

12 megjegyzés:

  1. Juj, de jó :)
    Mikor lesz az esküvő? Nessie milyen kis huncut. Lehet, hogy csak én siklottam el valami felett, de a Bellás elhatározásos részt nem igazán értettem.
    Nem számít mennyit kell várni a következőre, én türelmes vagyok. ;)
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Jaj, ez nagyon jó. (:
    Nessie aztán... :P
    És én sem értettem a Bellás részt. *gondolkodófej* Van sejtésem, de nem bizt.
    Siess, a következővel. :P
    puszi.

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok!

    Köszönöm a kritikákat először is :)
    Nem teljesen tudom, hogy melyik Bellás rész az érthetetlen... z elutazás magyarázata, vagy a hazajövetelé :) Az elutazásnál végül is az a lényeg, hogy ez a 2-3 hét Nessie nélkül is már egy lépés a felé, hogy elfogadják, hogy a kicsi lányuk egyszer férjhez megy, és elköltözik, stb. És főleg Edward-nak nehéz ez (a lányos apák), Bella pedig ezzel próbálja egy kicsit már elfogadtatni vele, hogy Nessie nélkül is van élet.
    A hazautasnál pedig pont fordított a helyzet. Bella már eléggé aggódik, hogy mi van otthon a kicsi lányával és Edward nem tudja tovább a szigeten tartani :) /gondolom azért ő eléggé élvezi a kettesben eltöltött időt, és nem is gondol olyanokra, hogy a lánya otthon csintalankodik/.
    Remélem, hogy eltaláltam a probléma okát, ha nem, akkor plíz írjátok még meg nekem, hogy melyik rész az, és megpróbálom érthetőbbé tenni :)
    A következő készül, már talán a jövő héten sikerül befejeznem... valószínűleg csak a hét vége felé, mert kedden farsangunk lesz az oviban, és addig ez leköti minden időmet.

    Puszi nektek, és köszönöm a véleményeket: Stigu _@/"

    VálaszTörlés
  4. Jaj, nem, megvan, mire gondoltatok!!!! :) (oké, nem sokat aludtam az éjjel :) ).
    Hát, ez a következő fejezetben bőven ki lesz bontva... akkor világosabbá fog válni. De a lényeg, hogy Belláról (és főleg Edwardról) jut eszébe, hogy ő bizony eltervezte, elhatározta, hogy csak a nászéjszakán veszti el szüzességét. De remélem, hogy a következő fejezet elején érthetőbb lesz már ez a rész :)

    Pusz még egyszer _@/"

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Köszi a magyarázatot. Már várom,hogy fény derüljön az értetlenkedésemre. Azóta már többször elolvastam, és most már kezdem mégérteni. Remélem hamarosan jön a friss :)
    Sok puszi

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok!

    No, örülök, hogy azért nem teljesen írok kacskaságokat, csak egy kicsit :)

    A friss, ropogós fejezet talán még ma, legkésőbb holnap felkerül. A fejezet már kész kéziratban, csak be kéne gépelni, meg jópár változtatást kell eszközölnöm benne, de igyekszem vele.

    Puszi addig is: Stigu _@/"

    VálaszTörlés
  7. Micsoda kis vadmacska lett Nessie! :D Ráadásul még Alice is a bűntársa lett. :)

    VálaszTörlés
  8. Júj, ez nagyon jó volt! xD
    Hányszor kell még leírnom, hogy IMÁDOM?! Illetve, hogy gyönyörűen írsz?! Lássuk csak... 1...2...3... még 8x. xD

    Csók!

    Abyd

    Ui.: Jaed igazán az apjára ütött! xD Vagy az anyjára? :P

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok!

    Hát, igen, Nessie az anyjára és apjára ütött, szóval nem tudom, mit vártatok... ahogy Kriszti mondta, egy kis nimfó :))

    Alice pedig eléggé támogatja őket, mert ő is egy kis rosszaság sztem :D Szóval ő volt az, akit Nessie egyáltalán meg mert interjúvolni :)

    Pusz _@/"

    VálaszTörlés
  10. Eddigi kedvenc részem. Imádom, és lassan képzeletbeli oltárt fogok neked is emelni Alice-é és Abyé mellé. xD
    De komolyan: elképesztő vagy. Hogy lehet E/3-ban így írni??? Nem is értem.
    Mindjárt leragadnak a szemeim, szóval most megyek aludni. De amint tudok, jövök és komizok Neked újra. ;)
    Jó8! Cuppp!
    Atyus, a függő xD

    VálaszTörlés
  11. Nagyon jó lett
    Az érzelmeket nagyon szépen és pontosan vetíted ki
    Nagyon emlékeztetnek Edward és Bella vívódásaira
    Olyan cuki,hogy Jacob is ezzel a régimódi stílussal jön
    Grat
    Puszi

    VálaszTörlés
  12. Sziasztok!

    Jaj, oltár... az azért túlzás lenne... nem? :)

    Igen, Jake nálam ilyen kis cukker - próbáltam megszerettetni minnél több emberrel a drágát. :)

    Puszi nektek: Stigu _@/"

    VálaszTörlés