Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.


A blogon Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos történetét olvashatjátok.

„Nessie eléri a felnőttkort, és beleszeret Jake-be. Hogy hogyan bontakozik ki a szerelmük? Itt megtudhatjátok.”

/Aby/



„A szívedet a kezembe helyezted, és én cserébe a sajátom nyújtom neked.”

/Full Moon/

„Elveszve egymásban nem is érzékelték, hogy a kis gyertyák sorra kialszanak, és már csak a telihold fénye ragyog le rájuk.”

/Full Moon/



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



2010. május 18., kedd

Jacob & Nessie - TIZENNEGYEDIK FEJEZET - Pictures - Képek

Sziasztok!

Ím, érkezik egy extra-rövidke friss... ez most csak egy picinyke átvezetőfejezet, ami ugrik 7 évet és ezen idő momentumait kb. 2 oldalba sűríti. Valahogy most ennyi sikerült, de ez is valami legalább :) Szóval ez tényleg csak ilyen átvezető, ez után indul majd be minden. Lehet találgatni vélemény formájában, hogy mi miért van a fejezetecskében... bár szerintem totál egyértelmű :)
Jaj, és várom a véleményeket is, remélem, hogy a fejezet hossza nem befolyásol senkit abban, hogy írjon pár sort maga után (vagyis de, befolyásoljon!! Mindenki írjon!! :) ).

A következő fejezet most már tényleg csak az államvizsga után fog érkezni, mert már nagyon a nyakamon van az esemény... az viszont extra-hosszú lesz, nagyon sok történéssel és izgalommal, úgyhogy remélem, megéri rá várni :)

Viszont a fejezethez van egy kis nézegetni való:

http://picasaweb.google.hu/113866254579580611913/KepekA14FejezethezPictures#

Ezeket a csodás képeket Angel készítette. Örök hálám neki érte, meg az összes támogatásért és ötletelésért, amit ad nekem :)

Na, hagylak titeket olvasni és epekedve várom a véleményeket :)
Pusz: Stigu _@/"





Tizennegyedik fejezet – Pictures – Képek



Kicsit több mint 7 évvel később



Nessie elgondolkozva állt az asztalra helyezett kartondoboz előtt. Ahogy felemelte a fejét, pont kilátott a New jersey-i kis lakás széles ablakán. A szomszédos park fái már szinte teljesen kopaszon álltak, a lehullott, ősz-színű leveleket szelíd, de egy ideje már folyamatosan hulló, hideg eső áztatta.
Merengését Jacob szakította meg, aki, mikor kilépett a hálóból, egyenesen hozzá lépett. Hátulról lágyan átölelte, állát a lány fejére támasztotta, és ő is kinézett a szomorkás tájra.
- Minden rendben lesz, ne aggódj! – súgta neki halkan. – Kicsit előbb jött ez az egész, mint vártuk, de ez is benne volt a terveinkben.
- Tudom és örülök is neki, csak… azért félek.
- Nem lesz semmi baj – próbálta nyugtatni Renesmee-t. – Holnapután már otthon leszünk és Carlisle megvizsgálhat.

Jake egy pillanatig még élvezte, ahogy a lány langyos teste hozzásimul, aztán elengedte és visszaindult a másik szobába.
- Befejezem itt a pakolást és akkor tudok neked segíteni – ajánlotta a férfi.
- Nem szükséges – pillantott hátra rá Nessie. – Ezzel a pár képpel gyorsan végzek.

A vöröses hajú lány tűnődve nézett szét a nappaliként használt helységben. Nem volt sok dolog benne: tv, kanapé és egy alacsony kis üvegasztal képezte az összes berendezést. Személyes tárgyak nem is nagyon voltak, kivéve azt a rengeteg fotót, amik a falon lógtak a legkülönbözőbb keretekben… még szinte idejük sem volt belakni ezt a békés kis helyet, ahová az új egyetem miatt költöztek. Szám szerint ez volt a harmadik iskola, amit elkezdtek, és az utolsó lett volna, ha nem jön közbe ez a kis baleset, ami most megváltoztat mindent.

Nessie bágyadtan lépett az első képhez, majd miután leemelte a szögről, elmerengve nézte azt. A fotó Sue és Charlie esküvőjén készült, miután tíz évvel Renesmee születését követően Charlie végre összeszedte a bátorságát és feledve az előző, sikertelen házasságát, újra nősülésre adta a fejét. Hatalmas társaság volt látható rajta; a farkasok és a vámpírok is, szinte teljes békességben. Ahogy azt az öreg Quil megjósolta, az ő szerelmük sok mindent megváltoztatott a Forks-környéki misztikus lények életében…
A következő felvétel pontosan bizonyította ezt: Emily, Alice és Nessie volt rajta, mindhármójuk karján egy-egy csodaszép kislány ült. Az alacsony vámpír nő büszke mosollyal tartotta pár napos keresztlányát, a kis Livanát, míg Nessie ugyanezt tette a már nagyobbacska Christine-nel.
Pontosan emlékezett még rá, Alice mennyire meg volt hatva, mikor Emily megkérte, hogy legyen a legifjabb Uley keresztanyja. Szinte repesett a boldogságtól és azóta is igyekszik elhalmozni mindennel a három gyönyörű és cserfes indián kislányt.

Aztán rengeteg hasonló fotót pakolt be óvatosan a kartondobozba: sok-sok napfényes pillanat, ragyogó hófehérbe öltözött rézbőrű nővel és a megszokott hatalmas, színes társasággal.
A nyarakat általában otthon kellett tölteniük, mert valamelyik bevésődött páros házasodott, vagy egy újabb kis csemete érkezett. Mostanra már tizenegy gyermek született ezekből a holtig tartó, tökéletes nászokból.
A legújabb ilyen esküvői képen Claire és Quil volt a boldogság középpontjában.

Ezután jött pár kép róluk; általában minden új egyetemi év elején fotózkodtak valahol. Ez inkább Renesmee mániája volt, de Jake boldogan engedett majdnem minden kis szeszélyének. És persze ugyanígy volt emlékük mind a két diplomaosztójukról is.

A következő fotó, amit leakasztott a szögről, különösen közel állt hozzá. Leah küldte Hawaii-ról, miután a lány kikönyörögte tőle. Azután készült, hogy az indián nő felhívta, hogy újra működik a teste. Nessie feltétlenül látni akarta azt az örömöt, ami Leah hangjából kihallatszott, és végül sikerült meggyőznie. Ez tavaly nyáron történt, de a – már nem farkas – nőt annyira rabul ejtette az ottani csodás élet, hogy mindennek ellenére még nem tért haza.

Már csak két kép volt a falon. Az utolsó előtti három éve készült, karácsonykor. Renesmee most már mosolyogva gondolt az akkor még igencsak kínos incidensre. Egy nappal a tervezett előtt tértek haza azon az éven, a másnapra jósolt hóvihar miatt, csak épp nem szóltak a családnak, hogy meglepetés legyen az érkezésük. Volt is nagy csodálkozás, mikor Jake és Nessie a kunyhóba benyitva rátalált a nappaliban elmélyülten szeretkező szülői párra. A fotó ezután készült, már a nagyházban, de az érintetteken még akkor is látszott az arcpirító zavar. A lány sokkolva ült a kanapén, hisz egy dolog volt tudni, hogy a szülei boldog és intenzív házaséletet élnek, és megint más szembesülni ezzel. A kép azért is került ki, hogy emlékeztesse őket: soha többé ne akarjanak meglepetést okozni a családjuknak.

Az utolsó fotó, amit a lány levett a falról, még nagyon friss volt. Két hete küldte csak Emily, mikor tudatta velük az örömhírt, hogy újabb kis családtag érkezik. Az ultrahangos felvételen még csupán pár apró folt látszott belőle. Renesmee remélte, hogy végre sikerül egy kisfiút összehozniuk a három lány után.
Óvatosan berakta ezt a képet is a dobozba, majd leragasztotta a fedelét és gondosan felcímkézte.

Pár percig még némán nézte a lezárt kartont, aztán a lassan kicsorduló könnyek elhomályosították a látását. Minden félelme ellenére boldogan gondolt arra, hogy ha nem is örökre, de végre hosszú időre hazatérnek.





_@/"

10 megjegyzés:

  1. Szia Alice-em! :)

    Jó a reggelt friss fejezettel kezdeni, már amennyire nekem az, de mivel imádom, és élvezet olvasni, így elolvastam még egyszer. :D
    Akkor is az a kedvenc részem mikor rányitnak a szülőkre! XD

    KÉPEK! Azt azért még hozzá kell tenni a képekhez, kis magyarázatként, hogy azért készültek, mert hiszen ez a fejezet az emlékekről szól, és a képek között látni azokat az egyetemeket ahova jártak ez idő alatt. Azokat a házakat/lakásokat ahol laktak. Egy két pillanatot az életükből; motorozás, nyaralás, vidámpark, karácsony, piknik, vagy éppen a barátok, keresztlány, tanulás, avagy egy átlagos nap.
    Amúgy meg azt hozzá kell tenni, hogy ketten csináltuk, hiszen rengeteget segítettél a képek összeválogatásába. :)

    Ja, és köszönöm az elején a kedves szavakat. *meghatódik* De azért ez oda-vissza működik, mint a minap is. Szóval én is köszönöm. :)

    Ölel és csókol: Kriszti

    u.i.: Megkaptam, megnéztem és tetszik! :D
    Már van is egy követőd :P Majd még beszélgetünk remélem róla?!

    Jó tanulást! ;)

    VálaszTörlés
  2. Drága Stigu!
    Nagyon köszi ezt a fejezetet, már nagyon hiányoztál. Olyan jó volt az emlékeket visszanézni, néha még az én könnyem is kicsordult. Várom már a következő, tartalmas fejezetet :)
    A képek csodálatosak, már sokszor megnéztem őket. Gratulálok Angel, nagyon ügyes vagy.
    Szó ami szó, nagyon jó volt :)
    Sok sikert az államvizsgákra, azért majd értesíts minket!
    Puszillak

    VálaszTörlés
  3. Sziaa. (:
    Jó lett, csak nekem az furcsa, hogy már eltelt 7 év. :O és egy csomó mindenről lemaradtunk. :O Oké, hogy így beszélt róla egy kicsit, de az nem ugyanaz. :O
    Szóval akkor mostmár minden fejezetbe 7 évvel később lesz? :E
    De legalább haza mennek. És sztem terhes a Ness, de nem biztos. :P
    Puszii. (=

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok!

    Először is köszönöm, hogy írtatok, most meglepett, hogy már 3 vélemény van, nem számítottam ennyire :D

    Angel!

    Én csak válogattam a jobbnál jobb képek között, az igazán nem nagy munka :)
    Nagyon sokat segít nekem a közös ötletelés, hogy van valaki, akivel megbeszélhetem, átrághatom a dolgokat, mind ebben, mind a Tündérmesémben, ami fejben már eléggé előrehaladott állapotban van, és ez neked is köszönhető.

    Carrie!

    Nekem is borzalmas, hogy nem tudok írni időhiányában. Most főleg nagyon szenvedek, mert a következő fejezet fejben már nagyon kész van, de egyszerűen furdal a lelkiismeret, ha nem a tanulással foglalkozok, és emellett még a munkahelyen is van egy csomó dolgom, most pl. gyermekjellemzéseket kellene írnom, de ahhoz is lusta vagyok :D
    Valószínűleg az államvizsga után este én már itthon fogok fejezetet, és életjelet körmölni nektek. Ráadásul nagy terveim vannak az utána levő időre, egyrészt egy kis blog-átalakítás, másrészt a másik történet.

    Dzsenni!

    Igen, ez egy kis rövid, nagy időt felkaroló fejezet. Az az egyetemi 7 év húzható lett volna, de szerintem teljesen felesleges lett volna, mert nem sok esemény történt itt, amit nagyon részletezni kellene. Szerintem. Tehát ők főleg suliba jártak, a szüneteket otthon töltötték, ott is zajlott az élet, de igazából ezen fejezeteket elhúzni nem akartam. Most már lassulnak a dolgok, és igazából eléggé a végén is vagyunk már... kb. 3-4 fejezet van már csak hátra, ez még a bontástól függő, hogy mennyi. De sokkal több nem lesz. Főleg, hogy már nagyon kezdeném a másik történetet is, amit majd olvashattok, meg a két könyvötletemet is ki akarom most már dolgozni, aztán megírni. Ha vége, akkor hébe-hóba 1-1 Nessie-Jake novellát fogok még írogatni, ha van rá igény, ami kapcsolódik ehhez a történethez.

    Na, megyek is vissza tanulni. Puszi nektek: Stigu _@/"

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Jó lett ez a fejezet is, nagyon jól megírtad a visszaemlékezéseket. Ha nem haragszol, kitettem a blogodat a sajátomra:D Egy kérdés: Jacob és Nessie fotóját, milyen programmal hoztad össze? Várom a következő fejezetet, puszi.

    VálaszTörlés
  6. Szia Jenny!

    Oh, hát, nem is tudom mit mondjak... :) nagyon szépen köszönöm, hogy írtál, és hogy kitettél magadhoz. Én is olvaslak ám téged és fogok is írni, amint lesz időm (sajnos most már nagyon államvizsga-hajrá van).

    A fotót egy nagyon kedves barátnőm csinálta, úgyhogy nem tudom, mivel készül pontosan, de ki fogom faggatni. Talán fotoshop-pal, de nem mernék rá mérget venni :)

    Köszönöm még egyszer, hogy kommenteltél.

    Üdv: Stigu _@/"

    VálaszTörlés
  7. Elkezdem majd olvasni ezt a történetet, már kinéztem magamnak, csak valahogy még nem volt rá időm. :)
    Na majd nyáron! ;)

    VálaszTörlés
  8. Végigolvastam, most aztán siess a frissel, mert nem tudok várni... Nessie terhes? :)

    VálaszTörlés
  9. Szia Zafír!

    Köszönöm a lelkes kritikaírást majd' minden fejezethez :) Nagyon jól esett.

    Örülök, hogy többé-kevéssé tetszett a történet.
    És köszönöm, hogy szóltál a Rachel-Rebecca kavar miatt, elég gyakran összekeverem őket... nem hiába, ikrek. :)

    Egy apró kérdésem lenne csak, mert valamit nem értettem: Mi az a KUNY utóérzet?? :)

    Amúgy a következő fejezet jövő héten érkezik. Sajnos (hála az égnek) hétfőn államvizsga, és addig csak tanulni tudok, az írásra se időm, se energiám, se ihletem (Manócskát addig szabira küldtem). De ha hétfőn lemegy ez az izé, már délután rögtön nekiállok az újnak és remélem, hamar készen leszek vele. Megnyugtatásként mondom, hogy a fejemben teljesen kész van már, minden kis részlete a helyére állt a héten végre, úgyhogy már csak írni kell(ene).
    Szóval a jövő héten lehet majd várni, hogy jöjjön, mihelyst diplomás nő leszek :D

    Addig pusszancs mindenkinek, és kitartás... "Alice" újra szárnyal nemsokára, és hiperaktívabb lesz, mint valaha :D

    Stigu _@/"

    VálaszTörlés
  10. Van egy nagyon jó fanfic a Merengőn, Kamaszkorom utolsó nyara, Nessie/Jake fic az is. Mindegy, nem reklámozni akarom, de ajánlott olvasmány! ;) Nahuel ugyanúgy ráhajt Nessiere, mint nálad, csak ezért írtam, bocsika!
    Várom a frisst, egy nagy kalappal hétfőn!
    Nekem meg neki kellene állnom a szakdogámnak, de helyette olvastam! :D

    VálaszTörlés